Psalms 142

Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül! ^a1Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?! 2Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem! ^b 3Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének! 4Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, a kik azt mondták Jeruzsálem napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig! ^c 5Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen a ki megfizet néked gonoszságodért, a melylyel te fizettél nékünk! ^d 6Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet! ^e 7